Az alagút szindrómákról általában
Az alagút szindróma olyan krónikus idegkárosodás, amely akkor jön létre, ha az ideg csontok, szalagok, izmok által kialakított alagúton halad keresztül és ott komprimálódik, nyomás alá kerül.
Az alagutat alkotó képletek nem képesek arra, hogy a térfoglaló folyamatokat az alagútban tágulással kompenzálják. Az alagút falának változása duzzanatot, iszkémiát, azaz a vérellátás csökkenését idézheti elő, ami idegkárosodáshoz vezethet, hiszen így megváltozik az ideg anyagcseréje, vérellátása. Ilyen jellegű elváltozásokat számos tényező kiválthat, pl. egy feszes izom, valamilyen baleset, trauma, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, fejlődési rendellenességek, egyéb általános betegségek, mint például cukorbetegség, rheumatoid arthritis, stb. Terhesek szintén hajlamosak lehetnek az alagút szindrómákra.
Nem minden idegnek egyforma a vérellátása, ez azért fontos, mert a jobb vérellátású idegek érzékenyebbek az iszkémiára.
Az idegeket ért nyomásváltozással kapcsolatban még érdemes megjegyezni, hogy az lehet belső (intraneurális) vagy külső (extra-, vagy perineurális) tényező eredménye. Belső tényező lehet például egy idegen belüli vérzés, vagy daganat, míg külsőre jó példá egy feszes izom jelenléte az ideg körül.
Az idegek között megkülönböztetünk tisztán érző, tisztán mozgató, illetve kevert ideget. Ez többek között a tünetek megjelenése miatt érdekes, amennyiben ugyanis ilyen kevert ideget ér nyomás, akkor a tünetek attól függnek, hogy az ideg érző vagy mozgató részén keletkezik a kompresszió.
Az idegi kompresszió az alábbi tünetekkel járhat.
- Részleges vagy teljes csúszási és nyúlási képességcsökkenés.
- Abnormális intra- vagy perineurális nyomásváltozás.
- Minimális külső nyomásra is jelentkező érzékenység.
- Megkeményedett területek az idegen.
- Keringési és funkcionális diszfunkciók.
Az alagút szindrómák tünetei
Az érintett idegtől függően sokféle panasz előfordulhat, a legjellemzőbb azonban a fájdalom. Ez sokszor szakaszosan jelenik meg, azaz előfordulnak fájdalmas és panaszmentes időszakok. Ha érző ideget érint a probléma, akkor a fájdalom általában erősebb, éles, égő érzéssel jár, jól körülhatárolható, olykor paresztéziával (zsibbadással) társulhat. Mozgató idegnél nem mindig ilyen éles a fájdalom, hanem tompább. Éjszaka a vénás pangás miatt a fájdalom fokozódhat.
A tünetek között említhető még a zsibbadás, hangyamászásszerű, tűszúrásszerű érzések megjelenése, de gyengeség, érzéketlenség, sorvadás, izgalmi tünetek, bőrelváltozások, kifekélyesedés, szőrnövekedési rendellenességek is megjelenhetnek.
Mi a kéztőalagút szindróma?
A kéztőalagút szindróma a kéznek, kézfejnek egy gyakori, fájdalmas betegsége, melynek lényege, hogy a nervus medianus ideg, ami az alkar hajlító izmait, illetve a tenyér több, kisebb izmait is beidegzi nyomás alá kerül. A lakosság körülbelül 3%-át érinti, nőknél háromszor gyakoribb, köztük a középkorú nőknél fordul elő nagyobb számban. Az alagút szindrómák közül a leggyakoribb. Az esetek több mint felében nincs patoanatómiai elváltozás, hanem „csak” valamilyen a hétköznapokban ismétlődő tevékenység (pl. rossz testtartás, statikus munkavégzés, stb.) áll a háttérben. Jellemzően a domináns kéz érintett, de sokszor mindkét kéznél egyszerre is jelentkezhetnek panaszok.
Ahhoz, hogy jobban megérthessük a betegség lényegét, röviden érdemes megismerni a kéztőalagút anatómiáját.
A kéztőalagút a kéztőcsontokból és az úgynevezett flexor retinaculumból, más néven a ligamentum transversum carpiból tevődik össze. Ez utóbbi egy erős kötőszövetes szalag, melynek feladata, hogy a csatornában futó inakat a helyükön tartsa. Ebben a csatornában fut még az inakon kívül a nervus medianus ideg is. A nervus medianus a C5-Th1 gerincvelői szegmensekből származó karfonat (plexus brachialis) része.
A kéztőalagút szindróma kialakulásának okai
A kéztőalagút szindróma kialakulásának számos oka lehet, több rizikófaktor is említhető, ezek közül a legfontosabbak az alábbiak.
- Szisztémás betegségek vagy állapotok. Bizonyos betegségek hajlamosíthatnak a kéztőalagút szindróma kialakulására, ilyenek például a cukorbetegség, különböző pajzsmirigy-rendellenességek, vagy a rheumatoid arthritis, de egyes hormonális okok is lehetnek a háttérben, mint a menopauza, vagy a terhesség, főleg az ödémásodás miatt.
- Mechanikai okok. Ide soroljuk az egyes foglalkozásokkal járó ismétlődő mozdulatokból eredő izomfeszüléseket. Érintettek lehetnek ebből adódóan a zenészek, zongoristák, hegedűművészek, autószerelők, légkalapáccsal, fúrógéppel, számítógéppel dolgozók, stb.
- Fejlődési rendellenességek. Ezek közé tartozik a csontkinövések, csontelváltozások, vagy az is, ha a környező kisizmokból valamelyik belenő a kéztőalagútba, amely így térfogatnövelő folyamatokkal jár.
- Balesetek, sérülések, traumák. Itt elsősorban csonttörésekre, égési sérülésekre, műtéti hegekre gondolunk.
- Hirtelen hízás vagy fogyás. A hirtelen hízás, illetve önmagában a túlsúly ödémásodára hajlamosít. A hirtelen fogyás azért növelheti a kialakulás esélyét, mert az idegeknek szükségük van zsírra ahhoz, hogy a megfelelő csúszási képességük, illetve védelmük meglegyen az őket körülvevő környezethez képest. A kórosan sovány embereknél az idegek kevésbé lesznek védettek a különböző őket ért ártalmak ellen.
A kéztőalagút szindróma tünetei
Általában elsőként megjelenő tünet a kezek éjszakai, reggeli zsibbadása, amely idővel egyre gyakoribbá válhat. Később megjelenhet fájdalom, égő érzés, hangyamászásszerű, tűszúrásszerű tünetek, illetve érzéketlenség is.
Motoros tünetként megjelenhet a hüvelykujj mozgató izomzatának gyengesége, atrófiája, utóbbi már a megtekintésnél is jól látható. A fájdalomban, zsibbadásban érintett terület lehet a tenyér hüvelykujj felőli fele, valamint az első három ujj tenyér felőli oldala, a gyűrűsujj belső oldala, illetve a mutatóujj és a középső ujj felének kézháti oldala.
A kéztőalagút szindróma diagnosztizálása
A kéztőalagút szindróma diagnosztizálása során az anamnézisre, az érzékszervi, fizikális vizsgálatra és az eszközös vizsgálatokra lehet hagyatkozni.
Az anamnézis felvétele már rengeteg támponttal tud szolgálni. Ennek során keresni kell a provokáló tényezőket, jelen vannak-e azok a páciens életében, pl. ismétlődő mozdulatokkal járó tevékenységek, munkák, hobbik. Ki kell térni többek között még a fájdalom megjelenésének idejére, jellegére, egyéb meglévő betegségekre, sérülésekre, stb.
Ezt követően az érzékszervi, fizikális vizsgálat az alábbi területekre fókuszál.
- Megtekintés. A megtekintésnél feltűnő lehet a bőr megvastagodott állapota, fénylése, halványvörös színe a környezetéhez képest. Megfigyelhetjük, hogy fennáll-e ezen a területen dúsabb, vagy hiányosabb szőrzet, elvékonyodottak, törékenyek-e a körmök, atrófiás-e az izomzat, megjelent-e a kéz, az ujjak valamilyen jellegzetes tartása.
- Tapintás. Tapintással a bőr megváltozott állagát, hőmérsékletét, a csontkinövéseket, daganatokat, a megváltozott pulzust, az izmok hipotóniáját érzékelhetjük, illetve a fájdalmat is provokálhatjuk (Tinel-jel).
- Érzésvizsgálat. Ujjainkkal vagy egyéb eszközökkel a két kéz ugyanazon részén nyomást gyakorlunk a bőrre, majd megkérdezzük a pácienst, érez-e különbséget az ujjunk vagy az eszköz érzékelésében. Itt érdemes megemlíteni a Phalen-tesztet, vagy Phalen-tünetet is, melynek lényege, hogy a csukló egy-két percig tartó 90 fokos megtörése provokálja a panaszokat.
- Motoros beidegzés vizsgálata. Itt az izomerőt kell vizsgálni ellenállás nélküli és ellenállással szemben.
- Reflexvizsgálat.
A fentiekhez annyi kiegészítést kell még tenni, hogy kéztőalagút szindróma tüneteinek észlelése esetén a teljes karfonat lefutása mentén érdemes vizsgálódni, hogy van-e ezen a területen valamilyen provokáló tényező.
Az eszközös vizsgálatoknál szóba jöhet röntgenvizsgálat a környező csontok vizsgálata érdekében, ultrahangos vizsgálat az esetleges daganatok felderítése érdekében, illetve ENG-vizsgálat (elektroneurográfia) is, melynek segítségével az idegkárosodás mértéke és magassága is pontosan beazonosítható.
A kéztőalagút szindróma kezelése
Ha valamelyik izom feszessége, vagy egyéb kötőszöveti feszesség áll a probléma hátterében valamilyen ismétlődő mozdulattal járó munkavégzés, vagy hobbi miatt, hatékonyak lehetnek a manuális, illetve az eszközös technikák egyaránt, mint a masszázs, FDM, Stecco-féle fasciamanipuláció, myofascialis release, a köpölyözés, vagy a flossing. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a csukló, illetve az ujjak túlzott terhelését.
Ha valamilyen betegség, fejlődési rendellenesség, csontkinövés okozza a panaszokat, akkor orvosi ellátásra van szükség, mely a kiváltó okokat kezeli. Ha a betegség előrehaladott állapotban van, a környező izmokban atrófiás állapotok alakultak ki, szintén szakorvosi kezelésre lesz szükség.
