A csípő környéki fájdalmak meglehetősen sok embert érintenek, legyen szó idősekről vagy fiatalokról. Gyakran van rá példa, hogy komoly diagnosztikus feladatnak bizonyul a fájdalom pontos okának kiderítése, ugyanis számos probléma okozhat csípőfájdalmat. Panasszal járó elváltozások kialakulhatnak a csípőízületen belül és kívül is, ráadásul az sem mindegy, hogy a csípő elülső, oldalsó, vagy hátulsó részén jelentkezik a fájdalom.
Az alábbiakban röviden érinteni fogunk többféle problémát is, ami a csípőízület környékén jelentkezhet. Csoportosításunk szempontja elsősorban az lesz, hogy a csípő mely részén érzékel a beteg fájdalmat. Ahhoz azonban, hogy jobban tudjunk tájékozódni, először érintőlegesen megismerkedünk a csípőízületre jellemző anatómiai környezettel.
A csípőízületet meghatározó anatómiai környezet
A csípőízület a legmozgékonyabb ízületek közé tartozik, ami nem véletlen, hiszen egy olyan gömbízületről van szó, melynek része a combcsont gömbszerű feje, illetve a medencén található csípőízületi vápa. Ez utóbbi peremén található egy gyűrű alakú rostos porcszövet (labrum), ami még mélyebbé teszi az ízvápát, ez tovább stabilizálja magát a csípőízületet. Ezeket az ízületi felszíneket hialinos porc borítja, ami az egymáson való elmozdulást teszi lehetővé, de elősegíti az ízületre nehezedő nyomás és nyíróerők szétterítését is. A csípőt beidegző főbb idegek eredési helye az ágyéki-keresztcsonti terület.
Az ízületet körülvevő izmok sokasága is szerepet játszik abban, hogy a csípőízület ilyen mozgásterjedelemre képes, de sokszor éppen ez a sok izom számos probléma forrása.
Az alábbiakban a csípőízület különböző mozgásaiért felelős izmokat fogjuk megnevezni.
A combot emelő izmok:
- csípőhorpaszizom,
- egyenes combizom,
- combpólyafeszítő izom,
- szabóizom,
- fésűizom,
- hosszú combközelítő izom.
A combot hátrafeszítő izmok:
- nagy farizom,
- félighártyás izom,
- féliginas izom,
- kétfejű combizom hosszú feje,
- nagy combközelítő izom hátsó része,
- középső farizom,
- külső elfedő izom.
A combot távolító izmok:
- középső farizom,
- kis farizom,
- combpólyafeszítő izom,
- egyenes combizom,
- körteképű izom,
- szabóizom.
A combot közelítő izmok:
- nagy combközelítő izom,
- fésűizom,
- hosszú combközelítő izom,
- rövid combközelítő izom,
- karcsúizom,
- csípőhorpaszizom,
- félighártyás izom,
- belső elfedő izom,
- négyszögű combizom.
A combot befelé forgató izmok:
- középső farizom bizonyos rostjai,
- kis farizom bizonyos rostjai,
- combpólyafeszítő izom,
- nagy combközelítő izom bizonyos rostjai,
- hosszú combközelítő izom.
A combot kifelé forgató izmok:
- nagy farizom,
- középső és kis farizom bizonyos rostjai,
- külső és belső elfedő izmok,
- körteképű izom,
- négyszögű combizom,
- felső és alsó ikerizom,
- fésűizom,
- szabóizom,
- csípőhorpaszizom.
Megjegyzések a kórtörténethez és a fizikális vizsgálathoz
A minél pontosabb és szakszerűbb diagnózis felállításához nélkülözhetetlen a kórtörténettel való megismerkedés és a fizikális vizsgálat is.
Már önmagában az életkor is nagy jelentőséggel bír. A pubertáskor előtti, illetve a pubertáskori időszakban legtöbbször a veleszületett deformitások, vagy az úgynevezett avulziós törések okoznak problémát. Ez utóbbinál az izom vagy az ín – jellemzően túlzott igénybevételből adódóan – kiszakít egy csontdarabot az adott területből. Felnőttkorban, amikor a csontrendszer már „éretté” vált, sokszor okoz panaszokat az izmok, inak túlerőltetése, a szalagok rándulása. Időskorban pedig sokaknál az artrózis, azaz az ízületi kopás az, ami szinte a legtöbbeket érint. Természetesen nagy jelentősége van a korábbi sérüléseknek, a mozgásnak, vagy annak hiányának, és még számos tényezőnek valamennyi életkorban.
A fizikális vizsgálatnak ki kell terjednie a csípőn kívül a háti, hasi szakaszra, illetve az ér- és idegrendszerre is. Meg kell vizsgálni a járásképet, továbbá különböző mozgásos teszteket kell végezni, amiből lehet következtetni a probléma okára, helyére.
Az elülső csípőfájdalomról
Elülső csípőfájdalomnál legtöbbször maga a csípőízület az érintett. A betegek rendszerint a mutatóujjuk és a hüvelykujjukkal C betűt képezve fogják körül a csípőjük elülső-oldalsó részét, amit C-jelnek is neveznek. Nézzük meg, hogy melyek azok a gyakori csípőízületi kórképek, amik ilyenkor felmerülhetnek.
Okkult vagy fáradásos törésre lehet gyanakodni bizonyos traumák, balesetek esetén, illetve akkor is, ha túlterhelés érte a csípőízületet, különösen időseknél vagy serdülőknél. Gyakori ilyenkor a mozgásra jelentkező fájdalom a csípő elülső részén, valamint a lágyék tájékán.
Szintén idősebbeknél kell gondolni artrózisra, csípőízületi kopásra, főleg akkor, ha a tünetek fokozatosan kezdtek megjelenni. Jellemző az állandó fájdalom, ízületi merevség, ami állásra, illetve terhelésre fokozódik.
Elsősorban fiatalabbaknál, aktívan mozgó életmódot folytatóknál figyelhető meg a combcsont és a csípőízületi vápa ütközése, amire sokszor ülésből való felállás, kocsiból való ki- és beszállás, az ilyenkor jelentkező fájdalom hívja fel a figyelmet. Leginkább az ágyéki terület jelez fájdalmat, de olykor oldalt, vagy a comb elülső részén is felléphet fájdalom.
A korábban már említett labrumban is előfordulhat szakadás, ami szintén tompa vagy éles ágyéki fájdalommal járhat. Sokszor különösebb előjel nélkül jelentkezik a fájdalom, majd traumát követően akut kezdetű lehet. Bizonyos mozdulatokkor fájdalmas kattanás is előidézhetővé válik.
Az ízületi hártya gyulladásának, illetve a fertőzéses ízületi gyulladásnak is fennállhat a valószínűsége, ha trauma nem előzte meg a panaszok kialakulását. Sajnos az ízület elfertőződése csípőízületi műtéteknél is előfordulhat.
Meg kell még említeni az oszteonekrózist is, ami alatt ebben az esetben a combcsont fejének elhalását értjük. Alattomosan kezdődik, de az idő előrehaladtával a fájdalom növekszik, a mozgásterjedelem pedig csökken.
A hátulsó csípőfájdalomról
Ebben az esetben a piriformis-szindróma az, ami sokszor a problémát okozza. Jellemző a farpofa fájdalma, ami üléskor és járáskor fokozódik. Az ülőideg nyomás alá kerülése miatt a fájdalom egyes esetekben a comb hátsó részén is megjelenhet.
Az oldalsó csípőfájdalomról
Ennél a típusú csípőfájdalomnál nem ritka a trochanter major fájdalom szindróma megjelenése, ami a combcsont nagytomporához, az afölötti területhez kapcsolódik. Ezt a fájdalmat sok tényező kiválthatja, ilyen például az iliotibiális szalag megvastagodása, vagy a kis és középső farizmok tapadásánál keletkező szakadások. Gyakori a reggeli enyhe merevség, de arra is van példa, hogy az érintett oldalon való alvás fájdalommal jár.
A fentiekben igyekeztünk megemlíteni néhány olyan jellemző kórképet, ami a csípőízületi fájdalommal élőknél gyakran jelentkeznek. Természetesen a felsoroltakon kívül még számos más probléma járhat csípőfájdalommal. A szakorvosi kivizsgálást követően lehet eldönteni, hogy milyen irányban kell majd továbbmenni, szükséges-e orvosi, azon belül akár esetleg műtéti beavatkozásra, vagy elegendő gyógytornászhoz, vagy gyógymasszőrhöz fordulni.
